Emlékművek és szakrális kisemlékek

Világháborús emlékművek

Településükön két emlékmű található, melyek az I. és II. világháborúban elhunyt helyi lakosoknak állítanak méltó emléket. Az egyik a szécsenyi településrészen található a Nagyboldogasszony templomhoz csatlakozó temető közelében. A másik, "turulmadaras" emlékmű a lipárti falurészen került felállításra a Keresztelő Szent János templomhoz vezető út bejáratánál. Utóbbit Módy Péter neves restaurátor művész újította fel 2017 októberében.

Szakrális emlékek

Szakrális emléknek nevezhetünk minden olyan szabadban álló vallási tárgyú objektumot, melyeket általában a hivatalos egyház is szentesít. Ezen emlékek közül főként a szabadtéri kőkeresztekkel találkozunk.

Az emberek nagyon sokszor hittük meggyőződéséből, vagy valami más pozitív vagy negatív esemény hatására állítottak emléket (pl. betegségből való felgyógyulás után, tragikus haláleset színhelyén). Elődeink 100-150 évvel ezelőtt is így cselekedtek, amikor is az eset helyszínén állítottak emléket. Kőkereszteket, kőképeket, temetői emlékeket építve fejezték ki köszönetüket, emlékezésüket. Vasszécsenyben ezen alkotások elhelyezéséhez a helyszín általában a falu eleje, közepe, vége, útkereszteződés, valamely templom környéke, rét, erdőszél, víz és hidak közelében volt.

A helyi szakrális kisemlékek listája és elhelyezkedésük:

Szécseny falurészen:

• Kettős megyei kőkereszt (Dózsa utca, építtetője a Soós család, 1890)
• Cserkisz-kereszt (Kossuth utca, építtetője a Cserkisz család)
• Piros fakereszt (Rumi út, a község állíttatta 1900-ban)
• Nepomuki Szent János szobor és kőkereszt (csak az utóbbi áll a Baláta hídnál, a község építtette 1900-ban)
• Mária szobor (Templomkert, Cser és Pungor család állíttatta 1920-ban)
• Takács-kereszt (Széchenyi utca, Takács család állíttatta 1920-ban)
• Lapi-kereszt (Lapi kertészetnél állt, sorsa ismeretlen)

Lipárt falurészen:

• Isten dicséretére kőkereszt (Fő utca, Raffensperger József állíttatta 1875-ben)
• Temetői kőkereszt (készítője és felállítási ideje feltételezhetően a 19. századra tehető)