Nagyboldogasszony templom

Templomtörténet

Szécseny első templomát Szent János evangélista tiszteletére 1842-ben Gersei Pethő Margit és Telekesi Török János, a falu akkori földesurai építtették. A famennyezetes templom téglából épült, alatta kripta volt, amibe a Telekesi család temetkezett.

A templom kórusa fából készült, volt egy Háromkirályokat ábrázoló reneszánsz szárnyasoltára és egy Szenci Molnár Albert által fordított Bibliája, aki egyébként 1614-ben maga is járt a településen. A kőből készült harangtorony a templomtól külön épült. 1674-ben Tormásy Péter vizitációja idején az evangélikus templomot már a katolikusok használták, de még a szószék fölött a Telekesi Török család címere volt látható, a szécsenyi templom a lipárti templom filiája volt. 1698-ban Kazó István vizitációjakor a fennmaradt dokumentumok szerint a templom már nagyon elhanyagolt, szegényes állapotban volt, mikor Hevennessy János alispán, Szécseny földbirtokosa volt a kegyura. Szécsenynek ekkortájt még nem volt plébánosa, a templomi szolgálatot licentiátus látta el. 1699-ben Nagy Ferenc az első katolikus plébánosa Szécsenynek. 1748-ban, feltételezhetően Schilson August Christian, a győri püspök jószágkormányzójának fia, Szécseny akkori földesura a templomhoz egy szentélyt építtetett. 1777-ben a templom kriptájába még temetkeztek. A templom körül az evangélikusok, az árkon túl pedig katolikusok temetkeztek.

1780-ban Szily János szombathelyi püspök vizitációja idején még megvolt a templom Háromkirályokat ábrázoló szárnyasoltára az akkori feljegyzések alapján. 1815-ben Tóth János szécsenyi plébános levélben kért segítséget Somogy Lipót szombathelyi püspöktől, hogy a harangtorony 240 kg-os, megrepedt harangja helyett újat öntethessen és a templom régi oltárlámpáját egy örökmécsesre cserélhesse ki. 1820-ban Ebergényi Lajos és Ebergényi Benedek, Szécseny későbbi földbirtokosai elbontották a különálló harangtornyot, és helyette a templomhoz építettek tornyot. 1835 és 1837 között Ebergényi Benedek táblaíró klasszicista stílusban alapjaitól újjáépíttette a templomot, mely ekkor kapta meg a máig is használt Nagyboldogasszony titulust. Ebergényi Benedek a bécsi Ignaz Fischerrel a templom részére Szent Istvánt ábrázoló képet festetett, atyja örök emlékére. Ugyancsak ő készítette a Mária mennybemenetelét ábrázoló főoltárképet a pozsonyi báró Ferdinánd Lütgendorff festőművésszel Nicolas Poussin kompozíciója alapján. Ebergényi Benedek portréja ma is látható a templom sekrestyéjében.

A templom tervezője nem ismert, de legnagyobb valószínűséggel a Szombathelyen működő Wojta Donát munkájának tekinthető. 1904-ben érkeztek meg Klagentfurtból a stációképek, melyeket Josef von Führich osztrák nazarénus festő grafikai sorozata alapján Josef Fraunlos osztrák festő készített 1842-ben, a tanai báró Ambrózy Teréz adományaként. A stációsorozat csak 20 év múlva került fel a mai helyére, előtte még Jaksa István szombathelyi festőművész restaurálta őket.

1925-ben Kis József plébános a soproni Seltenhofer Frigyes fiainak műhelyében új harangokat öntetett a toronyba, amiket Wallner József, a Szombathelyi Székeskáptalan kanonokja szentelt fel. A 434 kg-os Nagyboldogasszony harang felirata: „Vivos voco, morbus plango, fulgura frango”, azaz „Az élőket hívogatom, a holtakat elsiratom, a felhőket eloszlatom”. A 216 kg-os Szent István harang felirata: „Hol vagy István király, téged magyar kíván”. A II. világháborúban elvitt harangon még olvasható volt a következő: Sz. István király tiszteletére öntette Vasszécseny urbánus gazdaközönsége 1925-ben”. A 99 kg-os Jézus szíve harang felirata: „Jézus szíve, jöjjön el a Te országod”, valamint „Jézus szíve tiszteletére öntette Vasszécseny urbánus gazdaközönsége 1925-ben”.

Az 1926-os évben Kis József plébános a győri Horváth Istvánnal renováltatta a templombelsőt. A szentélyben, a festett tükrökben látható egy szentségtartó, körülötte a négy evangélista, Szent Máté, Szent Márk, Szent Lukács és Szent János képe. A hajóban ugyanígy, ovális képtükrökben a csehboltozat sarkaiban az eltévedt bárány, a szentlélekgalamb, a vihart lecsendesítő Jézus, a kicsinyeit a saját vérével tápláló pelikán és a pápai tiara allegorikus képei láthatók. A hajó központi boltívének középrészében Benczúr Gyula a Magyar Szent Korona országait ábrázoló allegorikus rajzának festményváltozata látható, amit Dragovics József vasszécsenyi festőművész készített. A restaurálással párhuzamosan Lorencz Antal és Szendrey Lajos szombathelyi aranyozók felújították a templom szószékét és főoltárát, a mellékoltárra Pungor János támogatásával szent sírt készíttettek, ekkori a Lourdes-i Mária szobor is. Ugyanebben az évben a templom régi fazsindelyét Kis József plébános lecseréltette cserépzsindelyre, valamint Palka József budapesti műhelyéből megrendelte a szentély üvegablakait. A Szent Imrét ábrázoló ablak Dragovics Jenő és családja, a Lisieuxi kis Szent Terézt ábrázoló pedig Soós Jánosné és Takács Ferenc adományából készült. 1927-ben Faller Pál asztalos készítette el a templom gyóntatószékét, 1931-ben pedig a pecöli Pálffy Károly asztalos 19 új padot készített a templom részére. 1935-ben Kis József plébános a szombathelyi Ferences templom elbontott barokk áldoztató-rácsát beépíttette a templomba.

1965-ben műemlékké nyilvánították a templomot. 1983-87 között dr. Tóth Jenő plébános felújíttatta a templomot és 4 színes üvegablakot készíttetett, valamint fűtést szerelt be a padok alá. Tarr György végezte el a templombelső restaurálását. 2002-ben Keresztes András plébános kezdte el a templom külső felújítását, amit 2008-ban Kovács György plébános és Zsolnai Zoltán polgármester irányításával fejeztek be. A megújult templomot Veres András püspök szentelte fel.

Miserend (martinus.hu):