Ó-Ebergényi kastély

A kastély története

Az Ó-kastély helyén 1346-ban a több ágra szakadó Gyöngyös patak szigetén a sárvári királyi vár Ostmark felé eső elővédjeként, középkori erődítményt építettek ki. Ez az „újvár” tulajdonképpen vízi vár, sövénykerítéses palánkvár lehetett. Szécseny ekkor a vasvári vár uradalmaihoz tartozott. 1554-ben Enyingi Török Ferenc a vízi vár helyén erődített reneszánsz udvarház építésébe kezdett. (Fennmaradt egy legenda a Szécsenyhez tartozó Lesvárról, miszerint az a szécsenyi erődített udvarházhoz tartozott, amely a Rum felől érkező törökök ellen létesült.)

1555. november 3-án Martonfalvay Imre, a Török család familiárisa átvette a megkezdett szécsenyi építkezések irányítását és az itt dolgozó kőművesekkel és kőfaragókkal megépíttette az udvarház három felső szobáját. A korábban megkezdett építkezés nem nagyon haladt, ezért döntött úgy Török Ferenc, hogy Martonfalvay vezesse a munkálatokat. (Erről Martonfalvay fennmaradt naplója tanúskodik, amely castellumról beszél, ami ekkor erődített, fallal körülvett várkastélyt jelentett.) 1557-ben Török Ferenc Pápáról írt levelében Nádasdy Tamás nádorispántól azt kérte, hogy engedje el szécsenyi jobbágyainak a vármegyei fogatállítást, mivel Szécsenyben udvarházat építtet. „Az mynemö hytwan hazat kezdettem wala chynaltatny, mastan tataroztatnam.” 1624-ben Gersei Pethő Margit és férje, Telekesi Török János emeletet építtettek a kastély nyugati szárnyára, megerősítették a külső téglafalat és a sokszögű bástyákat. 1633-ban ebben az udvarházban volt a kézfogója Egerváry Mihálynak és Cziráky Évának. 1634-ben ugyanitt tartotta esküvőjét a fiatal Török Zsuzsanna és Viczay Ádám.

1693. április 6-án Szegedy Pál alispán vezetésével a vármegye szemlét tartatott a romossá vált szécsenyi Török udvarházban. Az ekkor készített összeírásból rekonstruálható az épület. Négyzetes alaprajzú, teljesen zárt belső udvarú udvarház volt. Sarkain sokszögű bástyák álltak, az egész építményt vizesárok vette körül, melyen fából ácsolt híd vezetett keresztül az északi oldalon levő felvonóhidas kapuhoz. 1694 tavaszán Török István 8600 forint adósság fejében a szécsenyi várkastély saját tulajdonrészét átadta Hevenessy Jánosnak. A szerkezetében elavult épületeket Hevenessyéknek már jogukban állt akár le is bontani. „Mivel Török Imre Uram kastélbeli portiojan az hosszu Palotán jó darabon el dült, s-tovább is ell Dülőben vagyon, azt eö kegyelme le földelhesse és ha akarja újonnan építhesse.” 1695-ben Hevenessy János egyességet kötött a vármegyével, mivel az időtájt nem volt a vármegyének börtöne, hogy a rabok a szécsenyi udvarházban tarthatók, a saroktornyok pincéiben. Pénzbefizetés mellett megengedte, hogy Vasvármegye rabjai addig, amíg a főispán börtönökről nem gondoskodik, a szécsenyi kastély börtönében helyeztessenek el. Beleegyezett abba is, hogy az elítéltek az udvarház területén végeztessenek ki.

Később az épület Schilson János Mihály tulajdonába került, aki feleségével, Kresznarits Máriával együtt 1719-ben megkapta az építési engedélyt. Június 20-án a Kőszegi Királyi Táblától kiszálló bizottság szemlét tartott a szécsenyi udvarházban. A bizottság Szalay István táblabíróból, Niczky Imre és Lippich János vármegyei urakból, Nagy Boldizsár szolgabíróból, Grandics János szécsenyi plébánosból, Triebolt Jakab kőszegi kőművesmesterből és Koch János György kőszegi ácsmesterből állt. A bizottság két hivatalos iratot állított ki. Az egyikben az épületet becsülték fel, s megállapították, hogy annyira rossz állapotban van, hogy romnak tekinthető. A másikban engedélyezték, hogy Schilson János Mihály az épületet alapjaiban újíthassa meg, aki elbontatta a régi kőfalakat, bástyákat, a régi udvarház azon részeit, amelyek a ma is álló épület helyén voltak, beépítette az új épületbe. 1719-22 között soproni építőmesterekkel felépíttette a ma ó-kastélyként ismert műemlék épületet. Az Ő kőbe faragott címere látható a kastély udvari homlokzatán. Az impozáns megjelenésű kastély tervezőjét nem ismerjük, de nem elképzelhetetlen, hogy a bécsi udvari építész-páros Antotn Erhard Martinelli és Fischer von Erlach valamelyike, vagy műhelyeik műve. 1748. december 1-jén a szécsenyi kastélyt hivatalosan soproni mesterek, Philip Paur kőművesmester, Johan Michael Eisenköbel kőfaragómester és Matthias Winkler ácsmester 24 293 forint 48 krajcárra becsülték fel.

1750-ben a kastélyt a Schilson család Festetics József tábornoknak adta el, aki szintén végeztetett átalakításokat, s vélhetően a kastély ekkor nyerte el ma is látható formáját. 1761-ben Festetics Pál, Festetics József fia, a győri Schaller Istvánnal kifestette a szécsenyi kastély kápolnáját. Az épületet a Festetics családtól 1766-ban előbb a Batthyány, majd 1784-ben az Ebergényi család vásárolta meg. 1938-ban herceg Eszterházy Pál rédicsi uradalmának tiszttartója, Raffensperger József vásárolta meg az épületet az eladósodott Ebergényi uradalom egy részével együtt. A Raffenspergerek voltak a kastély utolsó lakói.

A II. világháború után egy ideig orosz katonák használták, majd államosították, a helyi TSZ kiürítette az épületet, majd a Savaria Múzeum bútorraktárnak használta. 1979-ben az MTV filmet forgatott a falu műemlék kastélyairól. Erre az adásra figyelt fel Bódy Gábor filmrendező, aki ezután a Pszyché című filmjének több jelenetét az ó-kastélyban forgatta le. 1983-ban a Vas megyei Kastélyprogram keretében Horváth Mátyás reklámgrafikus és felesége, Futó Orsolya budapesti vállalkozó szerződést írt alá a kastély 50 évnyi bérbe vételéről a Vas megyei Múzeumi Igazgatósággal. 1984-ben a kastély utolsó tulajdonosai, a Venezuelában élő Raffensperger Ferenc és Raffensperger László a kastély kápolnájának felújításához nagyobb pénzösszeget adtak Horváth Mátyásnak. 1986 augusztus 2-án Németh Mihály sárvári szobrászművész kiállításával nyílt meg a felújított kastély, mint szabadidő központ.

•• ━━━━━ ••●•• ━━━━━ ••

Napjainkban a kastély számos programnak és szolgáltatásnak ad otthont, melyek közül a legnépszerűbbek az esküvők, évfordulók, lánykérések, ballagások, elsőáldozások, születésnapok és céges rendezvények. További információkért és elérhetőségekért tekintse meg a Turizmus – Ó-Ebergényi kastélyszálló menüpontot.