Vasszécseny rövid története

 

Vasszécseny – akár a többi Gyöngyös-parti település – izgalmas történelmi múlttal rendelkezik. Azt tudjuk, hogy ősidők óta lakott terület volt a környék, s a történeti korok népei, így a rómaiak, a hunok, az avarok, a germánok és a szlávok egyaránt rányomták bélyegüket a térség alakulására. Eddig szerény régészeti kutatások folytak, de bízunk abban, hogy a közeljövőben nagyobb figyelem irányul erre a területre.

A honfoglalás során a magyarok a Dunántúl nyugati szegélyére az avarok és a szlávok kiszorításával telepedtek le. A Gyöngyös-Répce mente területének nagy részét a Kál-Bogát-Bulcsu nemzetségtagjai foglalták el.

Vasszécseny Szombathelytől 12 km-re délkeletre, a 87-es főút mentén, a Gyöngyös-patak jobb partján található. A mai község Lipárt és Szécseny falvak egyesítéséből keletkezett. Az 1948-as egyesítése előtti történelmi események azt mutatják, hogy a falvak tűntek el, keletkeztek és alakultak át az elmúlt évezredben. A mai Lipárt (Lip(p)árt) része lehetett az azóta teljesen eltűnt Milek, ahogy Szécseny határában semmisült meg a középkorban Császt (Császtbánya) és Hor(r)ó. (Császt neve szlávul bozótos helyre, Milek talán szénégetésre utal.) Szécseny neve a szláv sjecsinje (=irtvány) főnévből származhat, de lehet a régi magyar Scechyn személynévből is, ennek eredete a szláv secsen (=vágott) szó. 1283-ban Scechun néven említik először.

Már a római korban is lakott hely volt, határában a mai 87-es út vonalában haladt a Savariát Sopianaeval összekötő római út. Területén a középkorban kisebb erődség állott, mely Sárvár egyik elővára volt. 1318-ban a rábakeresztúri ciszterciek oklevelében Zechun alakban szerepel. 1346-ban már a sárvári váruradalomhoz tartozott. 1353-ban „Villa Zechyn ad castrum Saruar” néven említik. 1386-ban Zechen, illetve villa Scechen néven szerepel. 1396-ban a vasvári káptalan a falu birtokosa. 1474-ben a Tapán család, 1495-ben a Váti család tulajdona. Lipárt 1329-ben az Anjou okmánytárban Lyparth alakban tűnik fel. 1374-ben a szombathelyi káptalan irattárában szintén Lyparth, 1482-ben Lypparth alakban szerepel. Temploma 1383-ban már állt. Mohács után a szécsenyi vár és a település Enyingi Török Bálint birtoka lett. A reformáció idején virágzó gyülekezet működött itt, akik 1613-ban zsinatot tartottak az itteni templomban. Az evangélikus templomot a 17. században Telekesi Török János és neje építtette, később ennek felhasználásával épült fel a szécsenyi templom. A lebontott vár helyén építtette fel az 1710-es években gróf Batthyány Alajos a ma is álló barokk Ó-kastélyt. A falu birtokosai a 18. században az Ebergényiek lettek, akik 1790 körül új kastélyt építtettek itt. Vasszécseny római katolikus templomát a Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték.

Vályi András szerint: „SZÉCSÉNY. Elegyes falu Vas Várm. földes Ura Ebergényi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Ikérvárhoz 1 ¼ mértföldnyire; határja középszerű, réttyei jók, fájok, legelőjök elég van, piatzok Kőszegen és Szombathelyen. LIPART. Magyar falu Vas Várm. földes Ura a’ Szombathelyi Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, határja közép termékenységű, réttye, legelője meg lehetős.”

Fényes Elek szerint: „Szécsény, magyar falu, Vas vmegyében a Gyöngyös mellett, 556 kath., 3 ref. lak. Kath. paroch. szentegyház. Termékeny buzatermő határ. F. u. Ebergényi Benedek és Victor. Ut. p. Szombathely. Lipárt, magyar falu, Vas vármegyében, 261 kath. lak. F. u. a szombathelyi káptalan. Ut. p. Szombathely.”

Vas vármegye 1898-ban kiadott monográfiája szerint: „Szécsény. Gyöngyösmenti magyar község, 83 házzal és 722 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája helyben van, távírója Vép. Körjegyzőségi székhely. Plébániája a XVII. században már virágzott. Lipárt csinos magyar község a Gyöngyös patak mellett, a szombathely-rumi vasút mentén, 61 házzal és 513 r. kath. lakossal. Postája Nagy-Kajd, távírója Vép. Birtokosa a szombathelyi káptalan. Kath. temploma a XVII. században épült.”

1910-ben Vasszécsenynek 781, Lipártnak 588 magyar lakosa volt. A Szombathely-Rum vasútvonalat 1894. december 9-én nyitották meg és 1974. május 25-én zárták be. A község egykori vasútállomása ma lakóházként áll, megőrizve egykori stílusjegyeit. A két világháború eseményei – ahogy a térség más falvaiban is – hatással voltak a fejlődésre. Az 1945-ös földreform után átalakult tulajdonosi viszonyok, az 1956-os helyi események hatásai falutörténeti szempontból még feldolgozásra várnak.

Vasszécsenyt és Lipártot 1948-ban egyesítették. Ez nagy hatással volt a falu fejlődésére. Igazi lendületet viszont a rendszerváltással kapott, a vállalkozások betelepülésével, a kulturális, oktatási és nevelési (iskola, óvoda, bölcsőde) egységeinek kiépítésével. Igazi otthonteremtési, falufejlesztési program részesei lehetnek a helyben lakók és a beköltözők egyaránt.

 

•• ━━━━━ ••●•• ━━━━━ ••

 

Melyik a falu legrégebbi műemlék épülete? Mi célt szolgált a ma "Magtár"-ként ismert épület? Milyen örökséget hagyott ránk az Ebergényi család?

A falu műemlékeiről és turisztikai látványosságairól a Látnivalók menüpontban még többet megtudhat.